A távhőszolgáltatás bemutatása
A Győr-Szol Zrt. Távhőszolgáltatási Igazgatósága tevékenységét Győr közigazgatási területén végzi.
Hőtermelés
A távhőszolgáltatás a fogyasztók hőenergia-igényét széles körben kielégítő, nagy hatásfokú, stabilan üzemeltethető, energiahatékony, gazdaságos, ugyanakkor környezetbarát, korszerű hőellátási mód. Az egyedi fűtési, melegvíz-ellátási rendszerekkel szemben a távhőszolgáltatás a folyamatosan változó fogyasztói igényeket központosított hőtermelő bázisokon betáplált energiával elégíti ki, így a hőtermelésből származó károsanyag-kibocsátás nem közvetlenül a fogyasztók lakókörnyezetében, hanem attól távolabb és ellenőrzött módon valósul meg.
A távhőrendszerek nagy előnye, hogy a hőtermelés során univerzálisan képes hőenergia befogadására, a fosszilis (jellemzően földgáz) tüzelésből, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből éppúgy, mint a megújuló energiaforrásokból (pl. biomassza, geotermia, hulladékégetés) származó hőenergia széles körű alkalmazására. A villamos energiát előállító erőművek, hőerőművek (pl. gőz-, gázturbinák, gázmotorok) megfelelő hatékonyságának alapvető záloga, hogy a technológiai folyamatokban keletkező hőt távhőrendszerek kiegészítő hőforrásaiként hasznosíthassák, de akár az ipari létesítményekben keletkező hulladékhő távhőrendszerekben történő hasznosítása is jelentősen csökkentheti a környezet terhelését.
Hőszállítás
A megtermelt hőenergia a hőtermelő berendezésekből az ellátási területet felölelő primer vezetékhálózaton keresztül jut el a felhasználási helyeken kialakított hőközpontokig.
A primer távhővezeték-hálózat üzemi adatait a keringtetett közeg (jellemzően víz) fizikai jellemzői határozzák meg, így megkülönböztetünk meleg vizes, illetve forró vizes primer rendszereket. A fűtőközeg (illetve az általa szállított hőenergia) a hőtermelő berendezésektől az előremenő primer vezetéken keresztül érkezik meg a hőközpontokhoz, majd hőenergiáját leadva a visszatérő vezetéken keresztül áramlik vissza a hőtermelő berendezések felé.
A primer víz keringtetését a hőtermelő létesítményekbe telepített szivattyúk végzik.
Hőközpontok, hőfogadók
A primer vezetékrendszeren érkező hőenergiát a hőközpontok hőcserélő berendezései adják át a létesítmények vagy létesítménycsoportok ún. szekunder rendszerei számára. A hőcserélő berendezések a jellemzően nagy nyomású primer hálózatot egyben elválasztják a létesítmények belső (vagy a létesítménycsoportokat kiszolgáló szekunder hálózat), jellemzően alacsonyabb nyomású rendszereitől. Külön hőcserélő berendezés szolgál a létesítmények belső fűtési rendszereiben áramoltatott fűtőközeg (fűtővíz) felmelegítésére, és külön hőcserélő berendezés a használati melegvíz készítésére, a vízi-közmű-szolgáltató által biztosított ivóvíz megfelelő felmelegítésére.
A hőközpontok szekunder oldalán beépített szivattyúk (fűtés, használatimelegvíz- cirkuláció) biztosítják a szekunder fűtőközeg vagy a használati meleg víz épületen belüli keringetését, a primer oldalon pedig megtalálhatók a működésük révén megfelelő létesítményi komfortot biztosító szabályzószerelvények, és a felhasznált energia elszámolási mérésére szolgáló hőmennyiségmérő berendezés is.
A fűtővíz hőmérsékletének szabályozása a mindenkori külső hőmérsékletnek megfelelően történik. A használatimelegvíz-rendszerek esetében a szabályozott hőmérséklet állandó, a vételezés mértékének nagyobb, hirtelen bekövetkező változásait a hőközponthoz tartozó használati melegvíz-tároló egyenlíti ki.
A hőközpontok között megkülönböztetünk több, egymástól független épületet (létesítményt) ellátó, ún. szolgáltatói hőközpontot, illetve a csak egy épület hőenergia- ellátását biztosító felhasználói hőközpontot.
A szolgáltatói hőközpontról ellátott épületek a hőközpontból kiinduló szekunder vezetékhálózatra az épületük hőfogadójában csatlakoznak. A hőfogadóban a fűtési hőenergia fogadása, az épület fűtési hőfelhasználásának költségmegosztó mérése, valamint a fűtővíz épületegységenkénti elosztása történik.