A fűtésihő-felhasználás mérése, elszámolása
Győrött 1993. szeptember elsejétől a távhőszolgáltatás elszámolása hőközponti hőmennyiségmérés alapján történik, mind felhasználói hőközpont (csak egy épületet lát el), mind szolgáltatói hőközpont (több épületet szolgál ki) esetében.
A 2000–2004-es években – a távhőtörvény előírásainak megfelelően – megvalósult a szolgáltatói hőközpontokról ellátott épületek fűtésihő-felhasználásának hőfogadói hőmennyiségmérése is.
A hőközpontok a fűtésen kívül használati meleg vizet is előállíthatnak. Így megkülönböztetünk csak fűtési- vagy fűtési- és használatimelegvíz-igényeket is kielégítő hőközpontokat.
Az egyes épületek fűtésihő-felhasználása az alábbi módon kerül meghatározásra:
• A hőközpont csak fűtési hőt állít elő:
Felhasználói hőközpont esetén:
A hőközpontban mért hőmennyiség.
Szolgáltatói hőközpont esetén:
A hőközpontban megmért hőmennyiség az épületek hőfogadói hőmennyiségmérői által mért hőfelhasználások arányában kerül felosztásra az épületek között.
• A fűtési- és használatimelegvíz-igényeket is kielégítő hőközpontok esetén:
Felhasználói hőközpont:
A hőközponti összes hőfelhasználásból levonjuk a használati meleg víz készítésére fordított hőfelhasználást, és így megkapjuk a hőközpontról ellátott épület fűtésihő-felhasználását.
Szolgáltatói hőközpont:
A hőközponti összes hőfelhasználásból levonjuk a használati meleg víz készítésére fordított hőfelhasználást, és így megkapjuk a hőközpontról ellátott épületek fűtésihő-felhasználását. Ez a hőfelhasználás kerül felosztásra az épületek között a hőfogadói hőmennyiségmérők által mért hőfelhasználások arányában.
A fentiekben meghatározott fűtésihő-mennyiség az adott épület fűtésihő-felhasználása.
Ha az épületnek több tulajdonosa van, akkor a díjak kiegyenlítése történhet együttesen vagy épületrészenként (pl. lakásonként) külön-külön is. A díjfizetés módját, illetve épületrészenkénti díjfizetés esetén a megosztás módját a közszolgáltatási szerződés mellékletét képező fizetési megállapodás rögzíti.
Az épület fűtésihő-felhasználásának, fűtésihő-díjának épületrészek közötti szétosztása az alábbiak szerint történhet:
a) Az épületrészek fűtött légtérfogata arányában vagy bármilyen más, a tulajdonosok megállapodásában rögzített arányban.
b) Ha van radiátorokra felszerelt költségmegosztó vagy költségmegosztó funkciót ellátó, az épületrész fűtésihő-felhasználását mérő fűtési hőfogyasztásmérő
Az épület tényleges tárgyhavi fűtési hőfelhasználása az épületrészek között:
– az épületrészek fűtött légtérfogata arányában,
– az épületrészek előző fűtési idény költségmegosztó méréseit figyelembe vevő fűtésihő-felhasználásának arányában,
– bármilyen más, a tulajdonosok megállapodásában rögzített arányban
kerülhet felosztásra.
Az így megállapított épületrészenkénti hőfelhasználás után fizetett fűtési hődíj részfizetés.
Az elszámolás a fűtési idény után történik meg, amikor a költségmegosztó mérők leolvasása és kiértékelése után a felhasználó képviselője megadja a távhőszolgáltatónak a tényleges felosztási arányokat. A távhőszolgáltató ezt követően készíti el az elszámoló számlát a közös képviselő által megadott arányoknak megfelelően fizetendő és a részfizetésként megfizetett fűtési hődíj különbözetéről.